Thursday, April 03, 2008

Tegnap a két kisfiamat leadtam megőrzésre a szüleimnél, és hazafelé beugrottam a Tamariska-dombra tüzesfejű királykát keresni. találtam egy kisebb énekesmadár csapatot, 3 sárgafejű királykával és 2 őszapóval. Ezeket nézegettem, fotóztam, amikor nagyon érdekes füzikehangra lettem figyelmes. Egytagú füttyentés volt, később rájöttem, hogy elég fülemülés. Megkerestem a madarat, ami a megtalálása után el is kezdett énekelni, de valami nagyon furcsa csilpcsalpos éneket. Olyan volt, mintha a fitiszfüzike énekét keverte volna bele, tiszta, rendes csilpcsalp strófa alig volt benne. Föltűnt, hogy a madár elégg barnás színezetű. Csak kézitávcső volt nála, azon keresztül készítettem néhány gyenge fotót a madárról. majd mivel elkezdtett szakadni az eső, visszaszaladtam az öcsémékért. Otthon felejtettem a telefonomat, még poénkodtam is indulásnál Bence öcsémmel, hogy mi lesz, ha valami ritkaságot találok.
Náluk még gyorsan belehallgattam a szibériai csilpcsalpfüzike énekébe, és döbbenetttel jöttem rá, hogy az én madaram is így énekelt. Egyből visszatértünk a dombra, majd rövid keresgélés után megtaláltuk a már teljesen hangtalanul mozgó madarat. A királykákkal és az őszapókkal tartott. Azon a délutánon már többet nem énekelt, de a fülemülés hívóhangját többször hallatta. Bence és Bálint öcsém hazaszaladtak még mp3 lejátszóért, és bejátszottuk neki a tristis énekét. Egyből jött rá, és nagyon érdekesen viselkedett, ahogy a seregély remegteti a szárnyát éneklés közben, olyan pózt vett föl, és nagyon halk zöldikeszerű hangon pityegett. Ekkor sikerült néhány jobb fotót készíteni róla.
Ma kora reggel kimentünk megint, és megtaláltuk újra a madarat, mely igen aktív volt sokat szólt és énekelt. Sikerült digitális fotógéppel levideózni és az énekét és a hívóhangját is fölvenni. Következzen néhány fotó a madárról:

Ez lett a legjobb fotóm, csak sajnos a fejét elfordítja. ma reggel készült. A digifotók nagyon csalókák, a színekben nem lehet teljesen megbízni. A madarat élőben figyelve egyértelmű volt, hogy tollazatában semmilyen zöldes szín nincs.












A seregélyes pózban ülő madár (a magnó hangjára jött be). A sárga szárnybélés kicsit elbizonytalanított bennünket, de aztán az inetrneten olvastam, hogy a tristis szárnybélése lehet sárga, sőt Németh Ákos említette, hogy a Mongóliában gyűrűzött tristisek szárnybélése mind sárga volt.














Egy-két helyen olvastam (a határozókönyvek említik), hogy a tristis hasa fehér. Mi azt figyeltük meg, hogy a mell és az oldal az sötétebb szürkésbarna, és csak a has marad fehér, míg a csilpcsalpnál az oldal és a has színezete között nincs ilyen kontraszt:










A szemöldöksávban, szemgyűrűben semmi sárga szín nincs, ez ilyenkor tavasszal a mi csilpcsalpjainkon elég feltűnő.












A madár napsütésben. Terepen azt figyeltük meg, hogy borongós időben melegebb barnás a madár színe, míg napsütésben inkább hidegebb, szürkésbarna.












A nagyfedők csúcsán halvány világos szegés található, ami a madáron jól látható, de halvány szárnycsíkot alkot:










Lába fekete, csőre is, csak a csőrkávák találkozásánál világos, valamint alulról látszik, hoyg az alsó csőrkáva a tövi részen valamivel világosabb:











Ezen szintén jól látszanak a fej és csőrbélyegek:




































0 Comments:

Post a Comment

<< Home